A salsa gyökerei Kubába vezetnek vissza.
A kubai zenészek a XX. század közepére a kilátástalan gazdasági helyzetnek köszönhetoen New Yorkba emigráltak a jobb megélhetés reményében. Magukkal vitték sajátos zenéjüket, stílusukat, melyet más latin amerikai népek is átvettek és keverték saját stílusukkal. A hangszerek, táncok, stílusok stb. keveredésének köszönhetoen adták a mufajnak a salsa nevet. A salsa szó szószerinti jelentése: szósz ami a különbözo fuszerek keverékének jelentésébol a különbözo ritmusok (son, mambo, cha-cha-cha, descarga, guaracha, rumba…) keveredésére utal.
A mai modren salsának különbözo stílusai alakultak ki (Kolumbiai Salsa, Los Angeles Salsa, New York Salsa, Kubai Salsa, Portoricoi Salsa…), melyeket mind különbözo módon táncolunk, különbözoek a zenéik, mégis nagyon hasonlóak egymáshoz.
Minél jobban megismerkedsz vele és hagyod magad sodorni ezzel a csodálatos ritmussal, tánccal annál inkább élezodik ki a stílusok közti különbség akár zenében akár táncban…
A salsa rövid törénete, mint tánc:
A salsa egy világszerte elterjedt társasági tánc neve, mely az utcai latin táncokhoz sorolható. A név közvetlen jelentése fuszeres szósz, mely eredetileg a salsa zenére vonatkozott, de elterjedten használják a tánc jelölésére. A Kubában ösztönös, „elvek nélküli” táncok jellemzoje a játékosság, a hétköznapi történések stilizált eloadása. Az idok során a vallási rituálék táncából több mozgásforma társasági tánccá fejlodött. New Yorkban, a „Spanish Harlem”, vagy ahogy ok nevezték, „El Barrio” a Salsa zene és tánc bölcsoje. Itt merült fel az 50-es 60-as években, hogy a Casino (kubai eredetu körtánc) ösztönszeru rendezetlensége már nem elégítette ki a gombamódra szaporodó latin táncklubok igényeit, ezért létre kellett hozni egy új, tudatos táncot. Ekkor profi táncosok és koreográfusok kimunkálták az alapfigurákat, és a Rumbától és Mambótól kölcsönzött alaplépést, mely a tánc összes figurájában fellelheto, s ami aztán az összes ma ismert latin tánc alaplépésévé vált. Ez az „egy lépés elore… egy lépés hátra” volt a Cuban Rumba alap.
A salsára tehát eleinte mambót táncoltak (szünet-2-3-4 ritmusra), ami késobb egy plusz mozdulattal, a tap-pel egészült ki, mely segítette a táncosokat, hogy ne zenén kívül táncoljanak (tap-2-3-4 ritmus). A salsa tánc napjainkban bizonyára közelebb áll a Puerto Ricó-i bomba tradíciójához, mint a mambó/rumba hagyományhoz, mivel abban a pár forgásaival, egymással és a zenével versenyezve igyekszik csillogtatni ügyességét.
A rendszerváltás után a Budapesten élo kubaiak hatására kezdett el terjedni ez az ismeretlen tánc. Az elso rendszeres salsa tánc estek az Almássy téri szabadidoközpontban voltak, majd itt 1999-ben a Salsa Viva Táncverseny is megrendezésre került, ami nagy impulzust adott a magyarországi salsa életnek, összefogva az eddig egymást nem ismero táncosokat. Ezután sorra nyíltak a tánciskolák, és 2006-tól az ország nagyobb városaiban is tanulható ez a tánc.
A salsa rövid törénete, mint zene:
A salsa elsosorban latin alapokra építkezo zenei stílus, amelynek fo jellegzetessége a karibi ritmus. Eredetileg nem volt egységes zenei mufaj, sok dél-amerikai stílusból alakult ki, amelyben a csacsacsa, a mambó, és a szving is megtalálható volt. Az 1970-es években született, a kubai, puerto rico-i és más, latin gyökerekkel rendelkezo bevándorlóknak volt köszönheto. A salsa elnevezés is tolük ered, a szó jelentése: szósz. A Salsa nevének valódi jelentéstartalma mára elhomályosult. A köztudatban a tánc elnevezéseként él, pedig eredetileg a Salsa azt a rendkívül összetett, sokrétu zenei stílust jelentette, melynek kialakulása a XVI. századra nyúlik vissza. Arra az idoszakra, mikor megkezdodött az afrikai feketék (szklávék) behurcolása Latin-amerikába.
A szklávék a rabságban is megorizték és gyakorolták rítusaikat, vallási - mágikus szertartásaikat. Népdalaiknak két alapformája volt: a vallási és a világi dalok, melyek témája a közösség múltjából és jelenébol építkezett. Hangszereiket hím- és nonemunek tekintették, s tisztelték testüket, lelküket. Legjellemzobb és legfontosabb zeneszerszámuk a dob volt, annak az életszemléletnek képviseloje, melyet oseik földjén hagytak. A mindennapi kínok közepette a dobszóból merítettek erot a túléléshez, a megújuláshoz.
Az idok során a kubai zenébe beépült a spanyol vándorok vásári éneke, melyet a szklávék átvettek és átültettek saját gondolkodás- és kifejezésmódjukra. Nagy szerepet játszott a zene alakulásában az 1791-ben St. Domingue szigetén (mai Haiti területe) kitört rabszolgafelkelés is. A forradalom elol menekülo franciákkal együtt a nyugat-európai zene is beszivárgott az országba, mely aztán belopta magát a kubai népzenébe és kreolosodott. Így keletkezett több új ritmus is, például a bolero, a contradanza és a guajira.
Az elso világháború idején jutott el a városokba a himnuszként tisztelt, gúnyos tiszteletlen hangvételu son, mely a sziget feketék alkotta keleti részébol terjedt, s mely a fejlodés egy új impulzusává vált az egész kontinens tánczenéjében. A 30-as évekre annyira megnott népszerusége, hogy minden kubai dalt befolyása alá vont. Így alakult ki a guajira-son, melyet eloször egy munkás, Joseíto Fernández komponált. Világhíruvé vált dalának címe "Guajira Guántanamera" volt.
A '20-as években az USA-ból a szigetre látogató fekete zenészek hatására a jazz ritmusvilága is keveredett a kubai zenével, ami többek között a Mambo és a Cha-cha-cha születését eredményezte.
Amit ma Salsaként ismerünk, az a konfliktusokkal teli '60-as években született. Ebben az idoszakban rengeteg kubai és puerto ricói emigráns érkezett New Yorkba, ahol a társadalom kitaszított és kizsákmányolt rétegévé váltak, ám igyekeztek megorizni hagyományaikat, kultúrájukat. Az o közösségük alkotta "Spanish Harlem"-et, vagy ahogy ok nevezték, "El Barrio"-t. Dalaik a közösség sajátos küzdelmeirol, nyomoráról, problémáiról szóltak. A Beatles-mánia elhatalmasodásával és a popzene fellendülésével a karib zene egy idore háttérbe szorult, ám a '60-as évek végére új hangzások és ötletek fejlodtek ki, melyet a latinók és más bevándorlók is átvettek, s ötvözték a kubai és fekete zenével, a rockzenével, valamint a karib és afrikai folklórral. További újítás volt, hogy olyan hangszereket (például elektromos keyboard) is felvettek, melyek eltértek a karib hagyományoktól, így a zene elvesztette eredeti tisztaságát, viszont egy durva, lázadó, lükteto hangzást kapott.
A stílus az Egyesült Államokban alakult ki, innen meghódította a déli államokat is, mint Dominika, Kuba, Puerto Rico, Venezuela, Mexikó. A '80-as években terjedt el Európában, és Ázsiában is. A kései '80-as években a stílust ötvözték, így alakult ki a latin-rap mufaja, melybe már újabb, haladóbb hangzást megteremto hangszereket is bevontak. 1997. szeptember 10-én dokumentumfilmet mutattak be "Yo Soy, Del Son A La Salsa" (Én, A Son-tól a Salsáig) címmel a Salsa zene történetérol, a neves eloadók közremuködésével.
